Sunday, February 5, 2012

London, kultúrák olvasztótégelye

Tegnap a maláj lakótársam életében először látott havat.

Sokan vitték ki párjukat fotózni (Russel Square)


Klasszikus londoni látkép: telefonfülkék (Tavistock Place)


Klasszikus londoni látkép: kerítés (Belgrove Street)


A St Pancras állomás tornyosul a téli éjszakába


Gyorsan kivittem a szűz hóra, megmutatni neki a hófedte fenyőbokrokat, a kis sétálóutcákat, sikátorokat amiket még nem tapostak össze, a fákat, a templomtetőt, a lépcsőket, a kovácsoltvas kerítéstartókat, lámpákat.



London egy olvasztótégely: a főbérlőm szülei Pakisztánból érkeztek Londonba, ő már itt született. Az egyik munkatársam - a telefonos kiscsajok vezetője - mongol szülőkkel produkálta ugyanezt, a felesége kanadai. Az én főnököm francia, bár szemein érződik a mór beütés, neve is erre utal.

Lakótársaim - egy négyszobás, óriási konyhával rendelkező panellakást bérelünk Camdenben, Bloomsbury-ben, majd erről írok is írok - egy maláj kislány, aki "erasmusozni" (külföldi ösztöndíjat teljesíteni) jött Londonba, a másik egy norvég fiatal közgazdász srác.

A kedvenc helyem úgymond egy hamburgeres-gyrosos-mindenes, amit valenciai spanyolok üzemeltetnek. Ez is a hely neve - Valencia. London híres az indiai éttermeiről.

Múlt pénteken Floriannal - belga-német barátommal, aki Londonban tanul - találkoztam, elmentünk egy japán étterembe - életembe először ettem pálcikával - ahol egy magyar pincérlány szolgált ki minket (szia, Heni!)

A minap ez EAT ("evés") nevű helyen magyar gulyáslevest kértem elvitelre. Állítólag minden héten van. Egyik nap az olasz cukrászmester lelkesen magyarázta, hogy ő biza alpesi olasz, valaha egy birodalomba voltunk, velünk, Magyarokkal.

Szombatonként a Brumswick bevásárlóközpont udvarán tartott piacon étkezem. Legutóbb Burrito-t és churros-t, utóbbi egy hosszukás fánk, frissen, tésztanyomóból az orrod előtt olajba nyomva, hirtelen kisütve, fahéjas cukorral meghintve, tömény kakaóba (folyékony csokiba) mártva. A kajákról majd írok külön.

A legtöbb ember nem szereti, ha kultúrájának megfelelően köszönök vagy viselkedek. Hiába hajolok meg automatikusan a kézfogást nem kedvelő népek fele, hiába köszönök illedelmesen Salam-ot (Béke [a házra]), mikor belépek az arab boltoshoz, köszöntöm Namaste-vel a hindu asszonyság lelkét, köszönöm meg dzenkujem-mel a lengyelnek a segítséget, ami Berlinben örömmel vett kedvesség volt - pl. hogy az olasz étteremben végig olaszul rendeltem, kértem, köszöntem - itt kinézés, bunkóság. Különösen igaz ez, ha bőrszínünk különbözik. Londoni vagyok, te is, használj hát angolt!

London egy olvasztótégely. Mindegy, mi voltál előző életedben, vagy a szüleid mik, londoni vagy. Minden más rasszizmus.

Ismét van netem (félig)

Történt, hogy egy bizonyos Ms. Parker, miután megértette, hogy otthonából nemsokára távoznia kell, úgy döntött, bosszút áll a messzeföldön híres brit bürokrácián (de legalábbis kihasználja). Mivel az utolsó befizetéstől számított két hónapig nem kapcsolja ki a netet a szolgáltató, egyszerűen ezeket nem fizette be.

Igen ám, de sajnos az ügyfél beleegyezése nélkül nem lehet szerződést bontani legalább 3 hónapig, akkor se, ha az internetszolgáltatás hóttugyanazzal az eszközzel, ugyanott, még aznap újraindulna.

Ezt most egyelőre egy MiFi routerrel igyekszünk áthidalni, ami mobilinternetet oszt meg WiFi (vezetéknélküli internet) kapcsolaton.


Egy Huawei MiFi router; akkora mint egy osszecsukhatos mobiltelefon.

Bár eleinte féltem az eszköz teljesítményétől, teljesen jól megy minden szobában, és a hálózati teljesítménye is teljesen elfogadható. Nemsokára pedig jön a rendes internet.

Az angol bürokráciáról annyit, hogy itt már a 2000-es évek elején is féléveket kellett várni műtétekre; Douglas Adams játékot írt anno arról, mennyire nagy bonyodalmakat okoz szülőhazájában egy egyszerű költözés. Nyilvános kiáltására, a hónapokig tartó egyeztetések után, a szóban forgó bank küldött egy bocsánatkérő levelet - a régi címére.

Az én bankom egyszerűen nem fogadta el a - magyarul írt - lakcímkártyát tartózkodási helyem bizonyítékául, és kizárólag azt tartották elfogadhatónak, ha a munkáltatóm ír nekik egy levelet, amiben leírják, hogy tényleg nekik dolgozom, és tudomásuk szerint Magyarországon ott lakom ahol (nyilván erről ők is ugyanabból a lakcímkártyából értesültek), sem a különböző szerződéseim főpéldányai, sem az egyéb dokumentumaim nem győzték meg őket.

Illetve a biztosítónál, miután odamentem a leegyeztetett január 30-ai időpontra, 10:55-re, közölték, hogy szerintük február 13.-ára kell mennem, 14:25-re és hogy erről kapnom kellett egy levelet. Természetesen levél sehol. Bár a 30.-a és a 13.-a angolban nagyon hasonló (szörtínsz és szörtintsz), a januárt, a februárt, a 10-et, a 14-et, az 55-öt és a 25-öt még én se keverem.

Egyelőre ennyi.

Tuesday, January 17, 2012

Lakaskereses 2.

Here's a screenshot of the transfer of  4 177 EUR, which equals to 3464.82 GBP today according to Google.

I gave Ed 1599 British Pounds in cash today as a deposit. In case you receive material damage from the conversion, we will sort it out at the end of the tenancy as agreed,

However, if you'd let me know when you received the funds, and their final amount, I'd be glad.

For my side, I think I've paid, now it's up to you to provide the flat.

Meet you at 9 AM on Friday.

http://www.google.com/search?hl=en&safe=off&client=safari&rls=en&q=5065+gbp+in+huf&oq=5065+gbp+in+huf&aq=f&aqi=&aql=&gs_sm=e&gs_upl=159836l162944l0l163142l15l10l0l4l0l0l627l627l5-1l1l0

Saturday, January 14, 2012

Lakaskereses

A taxis akivel az első nap találkoztam,a Black Katz nevű ügynökséget ajánlotta.

Elmentem hozzájuk.

Egy tipikus fiatal, nyomulós, szélesszaju kisbéka tipusú srác fogadott, tüsi haj, öltöny, tudod, ez a tipikus közgázra jelentkezős típus, aki nagyon akar jófej lenni. (elnézést a sztereotípizálásért)

Megígérte, másnap reggel hív.

Délben rátelefonáltam, azt mondta, fennakadások voltak, rajta van.

Rátelefonaltam délután, azt mondta, már látott egyet, majd küld fényképeket e-mailen

Semmi.

Másnap délben hív, hogy van egy lakás, mikor tudom megnézni? Mondtam, egy óra múlva.

Találkozunk, pontos kb, 1-2 percet késik max.

Odamegyünk a lakáshoz.

Helyileg közel van, bár érezni hogy ez picit valaminek a széle, de nem baj. Első emelet.

Ajtó sima, nálunk kapukulcsnak használt zárral nyilik. Bemegyünk. Frissen költöztek ki a lakók ma reggel, azt mondja. Berendezés nincs.

Főnököm infói alapján elkezdem nézni az ablakokat. Egyik se nyílik. Srác is probálja, neki se. Amúgy a földtől érnek majd' a plafonig, tehát pl. egy labda kigurulhatna nyitott ablaknál az utcára. A fürdőszobai ablak szó szerint le van szakadva (alulról felfele tolóablak mind)

Amúgy egy konyhafülke nyílik a szobából, és a konyhafülkéből nyílik egy zuhanyzó-wc-mosdó. Ennyi az egész.

A szoba nem nagy, de végülis megfelelő méret.

A fali csatlakozók közül egyik se működik, szét vannak törve.

"Biztos ami biztos" van bent egy elektromos radiátor.

Mondja, ezeket mind kijavítják, írjam fel, feltételes szerződést kötünk, ha ezek nincsenek,nincs pénz.

Ellenben két hónap kaució, első lakbér előre.

290 font. per hét.

Viszont fél év legalább.

Ja, átadás egy hét múlva, addig lakjak a hotelben.

Visszamegyek, elmondom, azt mondják, ez drága, meg nem tetszik nekem se annyira. Felhívom, hogy ez most nem, fogsz te találni jobbat is.

Közli velem hogy nem fog.

Kétszer hív még, hogy de vegyem ki, az árból is lealkudhatok.

Oké, leírom a listát, és 10 fonttal olcsóbb, rendben.

Felhív.

Elkéri telefonon a hitelkártya-számomat, hogy levegye az egy hét lakbér foglalót (tudodmit, vigyed, max visszavonatom a visa-val; amúgyis a legnagyobb ügynökségek egyike, ismertek,stb).

Aztán közli, hogy mivel próbaidőn vagyok (ami itt standard fél év), ezért fél év lakbért ki kéne fizetnem előre, egy összegben.

Mondom, ezt felejtse el.

De akkor keressek kezest.

Mondom, nem keresek, ez hülyeség.

De nincs-e rokonom, jóbarátom Angliában. Mondom ilyen (magamban: dilettáns) nincs.

Akkor kérdezzem meg a menedzserem.

Mondom, küldjön e-mailben egy mintát, hátha én értek rosszul valamit, és ez a szó nem azt jelenti amit gondolok.

Jó, küld.

Vonal megszakad.

Kapok egy e-mailt. De, azt jelenti.

Visszaírok, hogy a próbaidő arról szól, hogy mind a munkaadó, mind a munkavállaló kezdetben csökkenti a kockázatát azzal, hogy egyszerűbb a szétválás lehetősége ha mégse jönne össze, pont erről szól a dolog, és ne leszek hajlandó ellőni ennyi pénzt (forintban itt milliókról beszélünk)

Másnap reggel kétszer hív. Nem veszem fel. Ír egy e-mailt hogy hívjam fel.

Felhívom.

Ő nincs bent, de másik ember bentvan. Kérdezi, akkor van-e kezes. Mondom nincs, nem is lesz.

Akkor visszautalják az előleget.

Rendbevan.

Viszontlátásra.
Viszontlátásra.

Ennyi.

A hotel amúgy napi 9 fonttal (3500-3800 Ft) drágább, mint a kialkudott albérleti díj. Cserébe adnak reggelit.

Meghosszabbítottam a tartózkodásomat.

Ha a hotelbe be lehetne jelentkezni, vagy ez egy vállalkozói szerződéses meló lenne, egyszerűen ittmaradnék, legalább márciusig, amikor elkezdenek jönni a túristák, a hotelárak meg elmenni a francba.

Na mind1, most ez van.

Tuesday, January 10, 2012

Munkahely

Munkahely: laza ceg.

Felreneztem, a szerzodesemben 9-es munkakezdes szerepel, odamentem 9-re, nem figyeltem, hogy az e-mailben 10 van.

Senki nem volt ott gyakorlatilag.

Jott egy csaj, lerakott egy meetingszobaba, majd fel ora utan jott a - magyar - kollegam, hogy mit keresel itt, a HR-es meg nincs is bent.

Kiderult, nincs timesheeting, senkit nem erdekel, mikor jovok-megyek, megcsak direktivak sincsenek arra, mennyinek kell meglennie. "Ha a heti 40 oradat te 20 oraban megcsinalod es utana hazamesz, ugy is jo".

Rajtam kivul egy backend programozo van, egy frontendes, egy az operatoroktol atigazolt srac mint process manager, egy projman, egy programozo valahol masutt, es mivel a ceg IT-wise pici, a CTO is rendszeresen commitol a verziokezelobe.


Akiknek nem mondtam volna, vagy elfelejtettek: Ez egy kozepvallalkozas, ami befektetesi informaciok legalis elerhetove tetelevel foglalkozik.

Mondok egy peldat: a Microsoft kijon az uj Windows 8-cal, es egy befektetesi haz szeretne tudni, erdemes-e vennie most azonnal MSFT reszvenyeket, vagy pont hogy eladni kellene azt is, ami nekik van, mert ez akkora bukas lesz mint a haz.

Nyilvan a Microsoftot nem kerdezheti meg, meg senkit onnan, mert az belsos informaciokkal kereskedesnek minosulne (insider trading), es koztorvenyes buncselekmeny. Ehelyett felhiv minket, hogy szeretne nehany emberrel beszelni, akik errol az ugyrol tudnak ertelmeset mondani, ellenben papiron semmi kozuk a ceghez.

Kit fogunk mi kapcsolni nekik? Nyugdijazott, vagy tovabblepett vallalat- es reszlegvezetoket a microsoftnal (ha a szerzodesuk alapjan mar nyilatkozhatnak volt cegukrol, hisz lattak belulrol), a Microsoft legnagyobb partnereinek vezeto beosztasu alkalmazottjait (pl. Samsung), barkit, aki nem annyit tud csak roluk amit az NYT amugyis megir: ha igy tetszik: korullojjuk oket.

Ezek kozul nem mindenkivel szabad beszelnie az adott befektetesi haznak ilyen-okok miatt, es az emberke is lehet, hogy csak adott kerdesekre valaszolhat. Ezert mindenfele jogi osztalyuk (nalunk, a megrendelonel, az emberkenel) leellenorzik ezt jogilag, esetleg felvetel keszul, amit mi nem hallgathatunk meg de az ugyfelek igen, a beszelgetes le lesz papirozva, esatobbi.

Utana pedig megkerdezzuk mindenkitol, hogy mennyire volt hasznos a dolog, es ezt az infot megprobaljuk valahogy visszavezetni (na persze azon kivul hogy kifizettetjuk a kozvetites dijat, meg kifizetjuk a tenyleges informaciot ado emberkeket, elvegre nekunk is kell ennunk valamibol)


A feladatom is elvileg megvan, errol lehet kesobb irok: minden fejleszto teljes felelosseget vallal, tehat A-tol Z-ig viszi vegig a projekteket, nincs beosztott koderke.

Szakmai:
(Ez masnak kinai lesz, elnezest)

Eleg sokat igyekszem UX-ezni, van egy framework, ami Spring for PHP. Nem olyan regen a config fajl meg kompatibilis volt a Springgel oda-vissza, ezzel azt hiszem, mindent elmondtam rola.

Ezen kivul van a legacy codebase, ami egy modul == 1 php fajl elven mukodik. Ezeket kell atirogatni a masikra.

Ketten vagyunk PHP-sek, ill. negyen, de abbol egy Franciaorszagban van (nem beszeltem vele meg), egy pedig a CTO, aki az adminisztracio mellett neha probal kommitalni egyet.

Van elvileg egy frontendes is, aki csak CSS + HTML (JS nem), meg van egy PM, aki ha jo napja van, bejon a ceghez. Eddig egy standup meeting volt, a tobbi az nem. A frontendes is csak 1-2 napot tolt bent, a tobbit allitolag otthonrol dolgozza, sot, a PM is. Ez ENNYIRE laza ceg.

Termeszetesen masodik nap megkaptam a PHP-s kollegatol hogy "csak ne legyel ennyire maximalista", amit Balazs ugy kommentalt, hogy "akkor a szokasos forgatokonyv", meglatjuk. Keszitettem egy csomo UX doksit meg mockupot, amit effektiv meg senki nem olvasott. Eddig amugy cegkultura nincs,mondvan ez egy negy eves ceg: kapsz egy projektet es azt csinalsz amit akarsz. A PM certifikalt Scrum Master, es a doksijait barmelyik EPAM BA szives oromest latna (annak ellenere, hogy CSM, Use Case alapu doksik,amit en mondjuk preferalok).

A kapcsolatot a telefonos kisasszonyokkal egy nem olyan reg meg telefonos fiatalurkent dolgozo srac latja el, mellettem ul, jopofa, egyetem utan rogton ide jott. A bogrejen az egyetem logoja, az asztalan kep a csaladrol diplomaoszto napjan. Amugy allandoan a production rendszeren log, es probalja nezegetni, mi lehetne jobb... es elvezi hogy az IT lazabb, mert azert a telefonos kisasszonyok ennyire nincsenek lazan fogva.

A ceg a lelket ugy igyekszik tartani, hogy csutortok estenkent ingyen van az ital a 70-es evekbeli brit kozerdeku kampanyrol elnevezett Pregnant Man nevezetu tipikus angol kocsmaban (ami a Saatchi epuletenek udvaran van, mi az epulet egy emeletenek egy negyedet bereljuk) ill. pentekenkent 5 es 6 kozott az irodaba hoznak piat.

Sajna telefonos kiscsajok nem igazan erdeklodnek az uj joveveny irant, a ceg fluktuacioja ugyanis a gyakornokok miatt hatalmas. Az IT-n is gyakornokok voltak leginkabb, most akarjak kiprobalni azt a receptet, hogy mi lenne ha tobb ertelmes embert vennenk fel. Ezert vettek fel engem is.

Na, sz'al ennyi. Meglatjuk...

Saturday, January 7, 2012

Második nap

Kelés későn. Nagyon. Már a hétvégi reggeli időpont (9:30 brit idő) is elmúlt. Nem baj. Bemegyek egy spanyol üzemeltetésű gyorsétterembe. Egy japán túrista előttem tradicionális angol reggelit rendel. Rösztli, sültkrumpli, szalonna, tojás, bab. Jól néz ki, de látom, van grillkolbászuk is. Olyasmit kérek, csak a kolbászos változatot, mondom. Rendben.

Tök finom. Picit savanyú. Nekem minden sótlan, ez is.

Utána még kinézek egy puncskocka-szerű valamit (Sose tudom, mi a neve: sötét masszában kekszdarabok, püspökkenyér-szerűen sütve, régen tortamaradék-felhasználás volt keksz helyett). Na, ez olyan mint a magyar, de kevésbé édes, cserébe annyira megnyomták kávéval, hogy leginkább úgy tűnik, mintha tömény kávéport eszegetnék. Azért megeszem.

A hotel tök jó helyen fekszik. Iroda 10 percre, nagyonbelváros 15, Euston Road a sarkon kezdődik, ott a British Library.

Rájöttem, a hotelszobám annyiba kerül mint egy albérlet itt. Ez elgondolkoztatott.


A British Library udvarán van egy szobor. Be nem mentem. Még.



A British Library hatalmas, először azt hittem, az a St Pancreas vasútállomás, de nem. Lehet, mégse a Gower Streeten fogom elkölteni az összes pénzem?


A St Pancreas állomás nem olyan lepukkant mint gondoltam



A St Pancreas állomás viszont szép. Valami reneszánsz luxushotel is működik benne. Pedig Dirk Gently teadélutánja alapján sokkal lerobbantabbnak gondoltam.

A belsejéből meg lehet tudni valamit a Londoniak életérzéséről:


  • Várják az Olimpiát

  • Várják haza a csapataikat

  • Viktória királynő szerves része a gondolataiknak még mindig




A Londoniak életérzéseiről sokmindent lehet tudni a St Pancreas előtere alapján




Az Euston Roadon ezen kívül van egy régi templom, bár valójában az 1800-as évekből.

Ja, és egy KiBu-múzeum. Nem viccelek. eleve az ablakban van egy rakás led, ami elvileg az előtte elhaladókra reagál. Gondolom egy webkamerából átlagol le pixeleket...

Találtam egy The Building Centre nevű helyet is. Van benne egy urbanisztikai könyvesbolt, de nem ez a lényeg, a lényeg az, hogy van egy London városmaketttjük (a budapestit kb. ünnepnapokon veszik elő). Így meg tudom mutatni, hol lakom.


Ez a lakhelyem és az iroda közti távolság. Délről fotózva.




Vannak mindenféle ábrák, amik bemutatják London működését, mint város, és a befeketőknek mutatják, hol akar a város fejleszteni.


A térképen sállal mutogatnak épp.



Útközben elkapott egy szórólapos, hogy egyetemistáknak szóló használtszámítógép és alkatrészvásár van két utcányira, megnéztem. Sikerült szereznem a Macbookhoz fejet, így nem kell tápot cserélnem. Elég drágán adják amúgy, 5 eurót sokalltam a fejért (az átalakítók is ekörül vannak), igaz, ez a biztosítékos. Vettem egy nem biztosítékosat is, az csak 3 és fél volt.

Ugyanis Nagy-Brittanniában nem a hálózatban van a biztosíték, hanem sok esetben a konnektor-dugó fejben. Tuti ami zicher van egy a konnektoron is sokszor, és mivel én ismerem az apple tápok felépítését, tudom, hogy abban is van. Szóval elég kettő.

Voltam aztán a Soho Garden környékén. A kurvanegyedből lett abszolút belvárosban, közvetlen a kert végében magyar étterem van, Buzi Huszár néven. Mondjuk a menüjükön valami tengeri rája is van, mint echte magyar étel, ez legfeljebb a Nagymagyarország részeként Dalmácia visszacsatolásáért küzdők számára lehet az.


Magyar étterem, meglehetősen szerencsétlen névválasztással.



A Westend (így a Soho is) mostanában színházairól híres van belőle sok, de az Odeon mozi pl. egy egész utcát elfoglal, valahogy minden épület Odeon ott.


Egy színház a Soho-ban, és az Odeon legnagyobb épülete.



Sétáltam egy kicsit a Westminster Apátság udvarán mivel a templom maga már zárva volt. Fura időtlen hangulat, még a gyep is elfelejtett télire váltani. Mintha a középkorból maradt volna így, megfagyva térben és időben. Padok nincsenek.


A Westminster Apátság udvarán annyira megállt az idő, hogy az angol gyep is elfelejtett téliesre váltani.



A repülők egyébként nagyon alacsonyan szállnak a belváros felett. Ez különösen a Trafalgar téren látványos.


A repülők alacsonyan szállnak, a belváros egyes pontjairól az ablakok is láthatóak szabad szemmel (a kép a Parlamentnél készült, máshol nem voltam elég gyors).



Közben megjött az Este. Korán sötétedik - itteni idő szerint 5 óra tájban - de a hőmérsékleten ez nem látszik. Szeptember végén sincs mindig ilyen meleg Budapesten. Ebből következően itt erősebb az éjszakai élet, hisz a korai sötétben még mindig dögmeleg van úgymond. Nem egy kocsma külső falán fut végig egy vékonyka pult a sörnek.


Közhelyesen romantikus TM: Hold a Temze felett, Viktória park



Az éjszakai életben elsősorban az tűnik ki, hogy mennyire nagy London turisztikai értelemben vett belvárosa. Félreértés ne essék: Berliné se pici, Budapesté pedig talán átlagon aluli. De mind Berlin, mind Amszterdam, Brüsszel, Róma esetén a belvárosnak jelentős részét emberek lakják, használják, elég volt egy sarkot arrébb menned, hogy értelmes árakon bukkanj vendéglőkre, boltokra, ne csak a Tesco meg a McDonalds logókra hagyatkozz, ill. a turisztikai gócokat meg-megszakítják átlagosabb, jóérzésű vidékek Na, Londonnak ez az értelemben vett turistacsalogató belvárosa sokkal nagyobb, talán Amsterdam teljes területét is elfoglalná (igaz, az nem sok)

Amúgy ez jó taktika: a belvárosban a gyorsétterem-láncok és a Tesco (ami itt aljabolt) logóit kerestem, mert valahol a helyieknek is vásárolniuk kell, és ott nem lehet ennyire drága minden, mint a túristáknak szánt helyeken.

A Downing Street mellett ettem életem első (és második) Macaron-ját, az itteni Ladurée shopban, konkrétan karamellás-sósvajasat és pisztáciásat. Olyasmi az állaga, mintha fognád a klasszikus holland Stroopwaffels-t (kb. sajtos tallér csak édes és megszívta magát), és leöntenéd még cukormázzal, majd ezt az egészet egyetlen ízzel (de a tölteléket határozottan egy hasonló, de más ízzel) ízesítenéd és szineznéd.


Itt lehet Macaroon-t kapni



A belváros éjszaka abszolút túristaparadicsommá változik: amerikai neonreklámokkal, mutánsokat és "meghökkentő" művészeti alkotásokat - állítólag Erzsébet királyné arcképét valaki kirakta penny-kből! - mutogató múzeummal, jegyüzérekkel.


Életemben először láttam egészépületes reklám neon-falat



Amúgy ha kakaóscsigát nem is, fahéjas csigát lehet kapni - mondjuk picit drága, és harmadakkora, 3 tekerés kb..


A fahéjas csiga állítólag tradicionális



Aztán lehet tudni azt is, a hülye M&M-es marhaságok honnan vannak.



London legédesebb látványossága egy M&M relikviákat áruló óriásbolt



Sajna hiába tudtam, merre kell menni, mindig picit "eltévedtem", meglátva valamit a sarkon és picit arrébbmenve (ennyit megér), így elég későn keveredtem haza. Sötétben más a kínai negyed is - ez kb. budapesti westend méretű lehet, teli boltokkal és éttermekkel. Nem úsztam meg, kínai feketeteával jöttem haza, bár majd igyekszem találni nem-ennyire-belvárosi boltot.


A kínaiak fura dolgokat is grilleznek



Nagyjából ennyi. Hazajöttem és blogolok :)

Első nap

A repülő picit késett, nem sokat, 10 perc max

Direkt ePassport-ot hoztam, a modern útlevelekkel elvileg önállóan lehet közlekedni.

ePassport kapuk zárva, nagyobb volt a sor mint amikor sztrájkoltak. Tényleg.

Fél óra múlva kikeveredek.

Egyik csomagom ott vár, másik sehol, a lánc áll.

Előbb-utóbb beindítják. Közbe a taxisofőr már kétszer hív, hogy holafaszomba vagyok.

Taxisofőr echte brit, semmi indiai beütés, londoni munkásakcentussal. Bennek hívják.

Mint kiderül, ez az utolsó hete taxiban, a foglalkozása eredetileg szakács volt, a csúcson egy 5 csillagos hotel séfje volt, de valami nem tetszett, elkezdett egy egyetemet, amellett csinálja a taxit. De most lediplomázik, és indítja jövő héten a saját vállalkozását. Nem értettem, miből, valami mérnök.

Camdenben született. Az az itteni Újbuda. Épp most lesz "posh" - pénzes emberekkel töltött.

Most északabbra lakik, Camden túl drága. Azt mondja, én is lakjak ott, Camden, vagy attól észak. Ishlingtonban van. Legyek a Northern Line-hoz közel, az hamar odavisz a munkahelyemre. A Black Katz nevű ingatlanközvetítővel beszéljek. Mondjak egy százassal olcsóbbat mint amit tényleg gondolok.

Kedves srác, nem a németes "tőlem meg is dögölhetsz" megy.

A George Hotel vicces helyen van: 5 hotel működik itt egyazon épületben. Röhej: egy másikon még gondolkoztam is. Csomagok lerak (2-től van beköltözés, angol idő szerint 9), el.

Kilépek az ajtón, meglátom a Breakfast feliratot, ez kell nekem. Ham & Eggs & Chips. Tökéletes - gondolom. Hát nem az. A krumpli se valami túl jó, de a sonka gépsonka. Ehető, de semmi extra. Ahhoz képest drága a 4 font érte.

Be a városba, iPad-hez SIM-kártyát szerezni.

O2 üzletben közlik, angol bankszámlára csak. Az nincs egyelőre.

Orange-nél: Hát, papíron angol bankszámla, de: várj egy picit. Elmondom, mit fogunk csinálni.

Lehoz egy ingyenes SIM-et, mondja: feltöltjük 5 fonttal itt. Utána átmész a szomszéd indiaiakhoz, ők papír meg minden nélkül SIM-átalakítást végeznek. Berakod az iPhone-ba, küldesz egy SMS-t, majd van 1 hónapra neted. Perfekt.

Kivágásért 10 fontot kérnek, és utána még mehetek vissza APN-nel bohóckodni (ráadásul ehhez meg kell trükközni az iPadet picit, de mindegy, már a pannon miatt meg kellett anno). Van net.

Írok a cégnek, hívnak péntek délutáni "buliba" az irodába, oké.

Az idő nyárias, október-november tájékán lehet ilyen. Melegem van a termopulcsiban, nyitott kabáttal.

A Trafalgar-teret használják a helyiek. Vagy a túristák.

A Trafalgar-teret használják a helyiek. Vagy a túristák. Nem tudom. Térként működik.

A lányok vadásznak. Most már tudom, milyen lehet lánynak lenni az utcán. Nem hiszem hogy szépfiú vagyok, szerintem csak hozzászoktak a szabatos... szerelemhez, és néznek mindenkit.

Megnézem a Covent Garden piacát, bemegyek teaboltba. Profi(bb) teabolt, de ízesített feketeteák a menők. Egy keveréken azért elgondolkozom.

A Covent Gardenben van macibolt, csináld-magad-maci. A koncepció az lenne, hogy ide elhozod a gyerkőcöt, majd mondasz neki egy összeget hogy mennyiből lehet meg a saját maga életre szóló macija. Vagy nem mondasz, nyilván, de az drága lesz.

Most már tudom miről szól a Fools Garden szám.

Hazasétálok a WestEnden keresztül. Most már tudom miről szól a Fools Garden szám.

A templomok mind látogathatóak, ingyen. Na jó, a Westminster Apátság duális rendszerbe működik: a túristák oldalt mehetnek be, pénzért, aki csak imádkozni jött, a főbejáraton, gratis.

A hotelben eredetileg egy 3. emeleti szobát kaptam, de egyfelől a fürdő mellette lezárva, másfelől a mellette lévő szobát festik (emiatt zárva a fürdő is). A szobalány kinyitotta az ablakot, a másik pedig nyilván a festés alatt nyitva. Aceton-szag. Lemegyek a másik csomagért, megjegyzem. Másik szoba, második emelet. Jobb, sokkal.

A wifi jó, telefonálni is lehet rajt.

A céges buli felemás. Mivel rengeteg Petra-típusú melós van, akik rendszerint közgazdászok gyakorlaton meg hasonlók, ezért az operátorok fluktuációja magas: letelik a gyakorlati idő és mennek máshova. Mondjuk nem olyan nyomott a hangulat mint a másik helyen, de nem érződik nagy oldottság se az asztalnál, és nem túl érdekes az IT-n kívül, hogy újfiú van.

Csocsóban egy 10-9 - 9 - 10 - 10-9 kapunk ki a főnökömmel a másik magyar srác és az egyik PM ellen.

Hazafele beugrom egy könyvesboltba a cég környékén. 3 emeletes. Vannak angol info könyvek, egy szobányi. Építészet, dizájn, művészet is. Tudom hol fogom elb.ni a szabadidőmet. Meg a minimál megtakarításom maradékát, és a fizumat.

Vacsora egy indiai (tandori) étteremben, nem jó, édes. Mindegy.

Korai fekvés.