Saturday, January 7, 2012

Második nap

Kelés későn. Nagyon. Már a hétvégi reggeli időpont (9:30 brit idő) is elmúlt. Nem baj. Bemegyek egy spanyol üzemeltetésű gyorsétterembe. Egy japán túrista előttem tradicionális angol reggelit rendel. Rösztli, sültkrumpli, szalonna, tojás, bab. Jól néz ki, de látom, van grillkolbászuk is. Olyasmit kérek, csak a kolbászos változatot, mondom. Rendben.

Tök finom. Picit savanyú. Nekem minden sótlan, ez is.

Utána még kinézek egy puncskocka-szerű valamit (Sose tudom, mi a neve: sötét masszában kekszdarabok, püspökkenyér-szerűen sütve, régen tortamaradék-felhasználás volt keksz helyett). Na, ez olyan mint a magyar, de kevésbé édes, cserébe annyira megnyomták kávéval, hogy leginkább úgy tűnik, mintha tömény kávéport eszegetnék. Azért megeszem.

A hotel tök jó helyen fekszik. Iroda 10 percre, nagyonbelváros 15, Euston Road a sarkon kezdődik, ott a British Library.

Rájöttem, a hotelszobám annyiba kerül mint egy albérlet itt. Ez elgondolkoztatott.


A British Library udvarán van egy szobor. Be nem mentem. Még.



A British Library hatalmas, először azt hittem, az a St Pancreas vasútállomás, de nem. Lehet, mégse a Gower Streeten fogom elkölteni az összes pénzem?


A St Pancreas állomás nem olyan lepukkant mint gondoltam



A St Pancreas állomás viszont szép. Valami reneszánsz luxushotel is működik benne. Pedig Dirk Gently teadélutánja alapján sokkal lerobbantabbnak gondoltam.

A belsejéből meg lehet tudni valamit a Londoniak életérzéséről:


  • Várják az Olimpiát

  • Várják haza a csapataikat

  • Viktória királynő szerves része a gondolataiknak még mindig




A Londoniak életérzéseiről sokmindent lehet tudni a St Pancreas előtere alapján




Az Euston Roadon ezen kívül van egy régi templom, bár valójában az 1800-as évekből.

Ja, és egy KiBu-múzeum. Nem viccelek. eleve az ablakban van egy rakás led, ami elvileg az előtte elhaladókra reagál. Gondolom egy webkamerából átlagol le pixeleket...

Találtam egy The Building Centre nevű helyet is. Van benne egy urbanisztikai könyvesbolt, de nem ez a lényeg, a lényeg az, hogy van egy London városmaketttjük (a budapestit kb. ünnepnapokon veszik elő). Így meg tudom mutatni, hol lakom.


Ez a lakhelyem és az iroda közti távolság. Délről fotózva.




Vannak mindenféle ábrák, amik bemutatják London működését, mint város, és a befeketőknek mutatják, hol akar a város fejleszteni.


A térképen sállal mutogatnak épp.



Útközben elkapott egy szórólapos, hogy egyetemistáknak szóló használtszámítógép és alkatrészvásár van két utcányira, megnéztem. Sikerült szereznem a Macbookhoz fejet, így nem kell tápot cserélnem. Elég drágán adják amúgy, 5 eurót sokalltam a fejért (az átalakítók is ekörül vannak), igaz, ez a biztosítékos. Vettem egy nem biztosítékosat is, az csak 3 és fél volt.

Ugyanis Nagy-Brittanniában nem a hálózatban van a biztosíték, hanem sok esetben a konnektor-dugó fejben. Tuti ami zicher van egy a konnektoron is sokszor, és mivel én ismerem az apple tápok felépítését, tudom, hogy abban is van. Szóval elég kettő.

Voltam aztán a Soho Garden környékén. A kurvanegyedből lett abszolút belvárosban, közvetlen a kert végében magyar étterem van, Buzi Huszár néven. Mondjuk a menüjükön valami tengeri rája is van, mint echte magyar étel, ez legfeljebb a Nagymagyarország részeként Dalmácia visszacsatolásáért küzdők számára lehet az.


Magyar étterem, meglehetősen szerencsétlen névválasztással.



A Westend (így a Soho is) mostanában színházairól híres van belőle sok, de az Odeon mozi pl. egy egész utcát elfoglal, valahogy minden épület Odeon ott.


Egy színház a Soho-ban, és az Odeon legnagyobb épülete.



Sétáltam egy kicsit a Westminster Apátság udvarán mivel a templom maga már zárva volt. Fura időtlen hangulat, még a gyep is elfelejtett télire váltani. Mintha a középkorból maradt volna így, megfagyva térben és időben. Padok nincsenek.


A Westminster Apátság udvarán annyira megállt az idő, hogy az angol gyep is elfelejtett téliesre váltani.



A repülők egyébként nagyon alacsonyan szállnak a belváros felett. Ez különösen a Trafalgar téren látványos.


A repülők alacsonyan szállnak, a belváros egyes pontjairól az ablakok is láthatóak szabad szemmel (a kép a Parlamentnél készült, máshol nem voltam elég gyors).



Közben megjött az Este. Korán sötétedik - itteni idő szerint 5 óra tájban - de a hőmérsékleten ez nem látszik. Szeptember végén sincs mindig ilyen meleg Budapesten. Ebből következően itt erősebb az éjszakai élet, hisz a korai sötétben még mindig dögmeleg van úgymond. Nem egy kocsma külső falán fut végig egy vékonyka pult a sörnek.


Közhelyesen romantikus TM: Hold a Temze felett, Viktória park



Az éjszakai életben elsősorban az tűnik ki, hogy mennyire nagy London turisztikai értelemben vett belvárosa. Félreértés ne essék: Berliné se pici, Budapesté pedig talán átlagon aluli. De mind Berlin, mind Amszterdam, Brüsszel, Róma esetén a belvárosnak jelentős részét emberek lakják, használják, elég volt egy sarkot arrébb menned, hogy értelmes árakon bukkanj vendéglőkre, boltokra, ne csak a Tesco meg a McDonalds logókra hagyatkozz, ill. a turisztikai gócokat meg-megszakítják átlagosabb, jóérzésű vidékek Na, Londonnak ez az értelemben vett turistacsalogató belvárosa sokkal nagyobb, talán Amsterdam teljes területét is elfoglalná (igaz, az nem sok)

Amúgy ez jó taktika: a belvárosban a gyorsétterem-láncok és a Tesco (ami itt aljabolt) logóit kerestem, mert valahol a helyieknek is vásárolniuk kell, és ott nem lehet ennyire drága minden, mint a túristáknak szánt helyeken.

A Downing Street mellett ettem életem első (és második) Macaron-ját, az itteni Ladurée shopban, konkrétan karamellás-sósvajasat és pisztáciásat. Olyasmi az állaga, mintha fognád a klasszikus holland Stroopwaffels-t (kb. sajtos tallér csak édes és megszívta magát), és leöntenéd még cukormázzal, majd ezt az egészet egyetlen ízzel (de a tölteléket határozottan egy hasonló, de más ízzel) ízesítenéd és szineznéd.


Itt lehet Macaroon-t kapni



A belváros éjszaka abszolút túristaparadicsommá változik: amerikai neonreklámokkal, mutánsokat és "meghökkentő" művészeti alkotásokat - állítólag Erzsébet királyné arcképét valaki kirakta penny-kből! - mutogató múzeummal, jegyüzérekkel.


Életemben először láttam egészépületes reklám neon-falat



Amúgy ha kakaóscsigát nem is, fahéjas csigát lehet kapni - mondjuk picit drága, és harmadakkora, 3 tekerés kb..


A fahéjas csiga állítólag tradicionális



Aztán lehet tudni azt is, a hülye M&M-es marhaságok honnan vannak.



London legédesebb látványossága egy M&M relikviákat áruló óriásbolt



Sajna hiába tudtam, merre kell menni, mindig picit "eltévedtem", meglátva valamit a sarkon és picit arrébbmenve (ennyit megér), így elég későn keveredtem haza. Sötétben más a kínai negyed is - ez kb. budapesti westend méretű lehet, teli boltokkal és éttermekkel. Nem úsztam meg, kínai feketeteával jöttem haza, bár majd igyekszem találni nem-ennyire-belvárosi boltot.


A kínaiak fura dolgokat is grilleznek



Nagyjából ennyi. Hazajöttem és blogolok :)

No comments:

Post a Comment